A szeretet nem osztható, nem szorozható – Margit sorornak ajánlva

Kiállításmegnyitó: 2017. október 11. szerda 18:00

„Vagyok, aki vagyok. Az idő csak a felesleget csiszolja le rólam, ami marad, az vagyok egyre inkább. Legyen jó, vagy rossz. Volt állami gondozott vagyok, roma származású. Tizennyolc évesen kerültem fel Szabolcsból Budapestre. Kiskorom óta firkálok és formálódom. A sámán világ ad otthont a lelkemnek. Péli Tamás és Szentandrássy István vezettek tanuló utamon. Rendre azóta bemutatkozhatom, bár elsősorban firkálni szeretek. 2014-ben kaptam meg a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári fokozatát, firkásságom elismeréseképpen. Eléggé meglepett. Köszönöm. 2015-ben mesélt nekem Kakuk Andrea tanító Árpád-házi Szent Margitról. Azóta öt firka született róla, és mély barátság szövődött a sororral. Szeretem a hegyeket, és új szenvedélyemet, az íjászatot. Tanulgatom. Pár éve megtaláltuk egymást a családommal, illetve az öcsém lánya, Vivi talált meg a neten. Még mindig új, és tanulgatom, hogy mégis van családom. Mert aki úgy nő fel, hogy nem kell senkinek, abban elsatnyulnak ezek az érzések, így hát nevelgetem újra. Nem igazán tudom, hogy kell, de talán megy. Vagyok, aki vagyok, hát, Istenanya ivadéka, esendőn és remélem igazul. Teszem a dolgom. Azzal a tudással, amim van. Nem többel, nem kevesebbel. Beérem vele.” (Gyügyi Ödön)

Megosztás